Egy gondtalan, egyszerű, lebegő világban, ahol szárnyalhatnak a gondolatok. Szárnyalhatnak az érzések, mert elkapják őket. Mert haza térhetnek. Oda, ahol érthetik és befogadhatják őket. Egy más világban, ahol mosolyból lesz mosoly, és érintésből lesz érintés. Ahol minden könnyebb. Ahol azt érzed, hogy Ő vagy te és te vagy Ő.

Megfoghatatlan. Nem létező.

Elképzelhetetlen az ember számára.

Kézen fognak, akkor is, ha bolondságot művelsz. Akkor is, ha a lelked éppen sír. Akkor is, ha nevetsz, vagy ha fáj a létezés.

Amikor levetkőzöd gusztustalan emberi gúnyád.

Odabújsz, meztelenül, gyarlóságod mocskával együtt.

És eláraszt a nyugalom, az elfogadás. Ott mindent megkapsz, amire ember valaha vágyhatott. Rezdüléseid, gondolataid, életre kelnek.

A félelem odakinn reked. Levetkőzöd valód, és szárnyakat kapsz.

Megosztás a facebookon