A válasz nagyon egyszerű. Eltüntetheted erkölcstelen, nem éppen patyolat cselekvéseidet. Szebbnek, jobbnak, tisztábbnak mutathatod be magad. Leveheted válladról a terhet. 

Nem kell viselni tetteidért a felelősséget, elvégre az nem szokás. Inkább bele kell rángatni jó sok embert hazugságaid ingoványos terepére, hogy ő se tudjon maradéktalanul kilépni belőle. 

Mindig más a hibás. Mindig más az, aki megbánt. Mindig más a csúnya, más a gonosz. 

Hahó mániákus hazudozó! Le a lepellel! Szállj már le a rózsaszín felhőkről, lépj ki az álomvilágból!

Azért mert nem klappol minden, azért mert nem felelsz meg mindenkinek, azért mert nem úgy cselekszel ahogy gondolod, hogy elvárják tőled, - nem szükséges hazugsággal javítani a helyzeten! Ezzel nem  fognak jobban szeretni, ellenkezőleg! Azokat is elveszíted, akik mindent megtettek volna érted! Az igazság az, hogy soha nem fogsz mindenkinek megfelelni, mert olyan nincs! És mindig lesz olyan, akinek nem tetszik majd, amit csinálsz. 

Mehet a háború, mehet a mindennapos maszk, lehet egy ideig úgy beállítani, hogy mindenki neked okoz fájdalmat, téged bánt, holott te egy árva kis szomorú lélek vagy, de megéri? 

Arra nem gondoltál még, hogy a hazugság az, ami mindent tönkre tesz? Ami miatt elfordulnak a jó ismerősök, a barátok? A hazugság, melynek láthatatlan kisegítői mély sebeket szúrnak azokba az embereke, akik valaha melletted álltak?!

Megéri?

Nézz magadba! Tudom, hogy te is tudod! Tudom, hogy te is látod! Tudom, hogy egyszerűbb mindent másra hárítani, egyszerűbb dobálózni, hogy " de ő meg ő milyen gonosz és szemét módon bánt veled " - de valóban? 

Megéri? 

Nem félsz? Nem félsz minden egyes nap, amikor neki indulsz, hogy összeroppansz a hazugság súlya alatt? Nem félsz, hogy összecsapnak  a hullámok a fejed felett, és már magad sem tudod ki vagy? Nem félsz, hogy addig mormolod általad vélt igazad, míg lassan magad is elhiszed?!

Megéri?!

 

 

Megosztás a facebookon