Az emberek elfelejtik, ha kedves voltál velük, elfelejtik, ha segítettél nekik. Igazából mindent elfelejtenek. Kivéve egyet: ha hibázol. Ha elkövetsz egy hibát, legyen bár külső tényezők hatására, legyen bár rossz passz, bánat, szomorúság az ok, nem számít. Ha hibázol, az megmarad. És minduntalan felróják neked, éreztetik veled. Felhozakodnnak vele, célozgatnak rá újra és újra. Nem számít, hogy megbántad, nem számít, hogy jóvá tetted, vagy legalábbis igyekszel... Semmi sem számít, újra meg újra az arcodba dörgölik. Ördögi kör, ahonnan nem lehet kilépni. Ha hibázol sakkban tartanak majd,persze csak akkor, ha adsz mások véleményére... Engem sokáig irányítottak a vélemények, a susmogás a hátam mögött, az ítélkezés, a lekezelés. De megtanultam elengedni és elfogadni, hogy az emberek bizony nem változnak.
Magával szemben az ember elnéző, a másikat viszont egy toll vonással leírja, elítéli. A dolgokat nem lehet, meg nem történtté tenni... Jó lenne ha mindenki magába nézne, mielőtt ítélkezik a másik felett.... Lehet, hogy többre menne az emberiség.
Megosztás a facebookon